Elérkezett november hava... Az ősz sokszínűsége lassan tovatűnik, kifakul, megcsendesedik a természet. A napok rövidek, reggelek ködösek, nyirkos szürkeség kerekedik felül a Nap bágyatag fényén, ami már csak hébe-korba tesz egy-egy erőtlen kísérletet, hogy átüssön rajta. Rányomja az ember hangulatára is a bélyegét ez az idő. Az enyémre legalábbis biztos. Ez az az idő, mikor kezdem erősen irigyelni a medvéket... Mackó pajtás csak magára csukja a barlang ajtaját, azt' csocsesz! De hát, hogy egy klasszikust idézzek: ezt elqrtuk! Kellett nekünk magasabbra kapaszkodni az evolúciós ranglétrán?!... Marad a mélabú meg multivitamin. Hangulatjavításként azért álljon még itt, a hónap bevezetőjének elején két zseniális költőnk néhány sora:

Puha szántások esővert, leves
gerezdjei között
csüggedten várják a fák a sebes,
apadt mellű ködöt.
(József Attila: Fák -részlet-)

**

Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis őszi bozontjai.
(Radnóti Miklós: Naptár / November -részlet-)

Naptárunk 11. hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, latin neve, November is azt jelenti, „kilencedik”. A hónapot illő módon őszi lombszín ruhájú, repülő ifjú jelképezte, fején bogyós olajág-koszorúval (a mediterráneumban november az olajbogyószüret kezdete). Az alak baljában a hónap terményeivel, répa- és káposztafélékkel teli tálat tart; jobbjában pedig a Nyilas jelét, hiszen november 23-a a Nyilas jegy kezdete. November egy másik antik eredetű jelképe, a nyilazó vagy nőrabló kentaur a Nyilast személyesíti meg. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után, Szent András hava volt.

November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja, de ez, kivételesen nem "római hagyaték"...:) Ez a hagyomány a keltáktól ered. Ezt bizonyítja, hogy úgy a november elsején megtartott Mindenszentek napját, mint a másodikán (vagy ha ez vasárnapra esik, akkor harmadikán) megült Halottak napját csak a 9. és 10. század óta ünnepli meg az Egyház, holott Angliában, kelta területen már a 8. században is közünnep volt. November 1. volt ugyanis a keltáknál év kezdete, amikor halotti áldozatokat hoztak az elhunytak tiszteletére. Később, mikor aztán a kelta elem a kontinensen, elsősorban a francia Egyházban is megerősödött, akkor az ősi ünnepét – persze átkatolizálva – beillesztették a katolikus egyházi évbe is. A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. Az utóbbi ünnep főként a chiliasmus (chiliasmus = a korai kereszténység korszakában elterjedt hiedelem Krisztus ezeréves földi uralmáról, amely állítólag Krisztus második eljövetele után a "világ vége" előtt következik be) hatása alatt született meg: a Krisztus utáni 1000-ik évre várt világvége szorongásos hangulatában, amikor is a halandók iparkodtak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyákat gyújtottak, hogy a szegény fázós lelkek ezek fényénél melengethessék magukat. A gyertyát azért is kellett a sírokon meggyújtani, hogy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkecskék újra visszataláljanak a sötétben a maguk sírjába, s ne nyugtalanítsák aztán tovább az élőket. Ilyenkor persze illett a sírokat is rendbe hozni, hogy az elhunytak szívesen maradjanak otthonukban. Ezen a napon hosszan szólnak a harangok, hogy a harangszóval elfeledjék a szellemek siránkozását...

A hónap jeles napjai:

November 1. - MINDENSZENTEK

Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezik meg. Mindenszentek estéjén az eltávozottak emlékezetére megszólalnak a harangok, és gyertyák gyúlnak. Ez alatt az idő alatt a lelkek jelképesen megpihennek. Az ősök sírjánál összegyűlik a rokonság, és a halottak üdvéért imádkozik.

November 2. - HALOTTAK NAPJA
– ILLYÉS GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1902

A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap, (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belôle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.

Aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.

Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére, megzavarja a holtak nyugalmát. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.

November 3. – SZENT HUBERTUS

Hubert püspök tisztelete főleg Lotharingiában, a Rajnavidéken és Belgiumban virágzik, de hazánkban is több történelmi szakaszban felbukkan.

Szent Hubert a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.

Hubert († 727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarja volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését – ismét a legenda szerint – maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg. Ez utóbbi persze, halottnak a csók, de szép hagyomány...

Itt mondanám még el, hogy Hubert püspök legendája egy, ránk maradt szarvasmondák közül. Ezek a mondák alapjelentésében eredetmítoszok. Ilyen, a számunkra legfontosabb, a magyar csodaszarvasmonda, vagyis Hunor és Magor története. "Hősnője" totemállat, szarvasősanya, akit a fiútestvérek űznek vadász képében, és e csodaszarvas ősapáink vezérlőcsillaga, mely üldözőit jövendő hazájukba csalogatja. A mondabeli szarvasünő természetfölötti lény: ünő létére agancsos, esetenként hat lába van, emberi ruházat nyomait viseli magán (pl. díszes szalagot), csillagos a szőre, arany a patája, a Napot és a Holdat hordja szarván, testén... Csodálatos monda, minden magyarnak kötelessége ismerni, ápolni, továbbadni!

November 5. – ÁRPÁD-HÁZI SZENT IMRE

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia, akit német nagybátyja, a később szintén szentté avatott Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.

Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvashatjuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.

Szent Imre hercegünk sajnos, fiatalon egy vadászbaleset áldozata lett. Amit tudunk róla, életéről, feltételezhető, hogy nagy királyunká lett volna, akárcsak édesapja... Fontos még megjegyeznem itt, szintén "kötelező olvasmánnyá" tenném fiatal magyarjaink számára István király intelmeit, szeretett fiához, melyett Imre herceghez intézett. Magyarok ITT olvashatják!

November 6. – SZENT LÉNÁRT

Lénárd, másként Leonárd a koraközépkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje. Élete elvész a jámbor legendák világában. Biztosan csak annyit tudunk róla, hogy remeteként a VI. században élt Limoges környékén. Neve: Lénárd (Leonardus) annyit tesz, mint a ‚nép illata’, a leosból, ami népet, és a nardusból, ami illatozó füvet jelent, "Mert jó hírének illata magához vonzotta a népet."

Lénárd kultuszát különösen a ciszterciták terjesztették. Lénárdnak sokféle patronátusa volt: beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje. Legendája szerint azt a kegyet kérte a királytól, hogy minden rabot, akit a börtönében fölkeres, engedjen szabadon. Tiszteletére a vastárgyak felajánlása különösen jellemző.

November 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810
– AZ ÁRPÁD HÍD FELAVATÁSA – 1950
– AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI EJTŐERNYŐS UGRÁS – 1920

Az első magyarországi ejtőernyős ugrást 1920. november 7-én, a Rákosmezőn megtartott repülőbemutatón Kovács Endre hajtotta végre.

Ennek kapcsán szeretném még elmondani, hogy Rákosmező volt a magyar repülés szülőföldje is. Az első világháború alatt itt végezték az első próbarepüléseket, 1916-ban pedig Mátyásföldön már vadászrepülőgép-gyár működött, s itt, a Mátyásföld és a Rákosmező között nyílt meg az első közforgalmú repülőtér.

November 8. – A NÉGY MEGKORONÁZOTT

A "Négy Megkoronázott": Severus, Severianus, Carpophorus, Victor, más felsorolás szerint: Sempronianus, Claudius, Nicostratus, Castor ókeresztény vértanúk. Pannóniában, a mai Szerémségben híres kőfaragók voltak. Sokat dolgoztak Diocletianus császár udvara számára, aki büszke volt rájuk. Amikor azonban a bálványistenek kifaragását megtagadták, római barátaink gondolkodás nélkül hidegre tették őket. Így elnyerték a vértanúság koronáját, amelyről Quatuor Coronati - Négy Megkoronázott összefoglaló néven emlegetik őket.

Földi maradványaikat a hívek Rómába vitték, és a Coelius hegyi Quattro Coronati-bazilikát emelték föléjük. Mellette állott a római kőfaragók társulatának (confraternitas) kápolnája. Már a koraközépkorban a kőfaragók, építőmesterek patrónusai közé számítanak.

Magyarhonban a barokk tette őket ismét népszerűvé azáltal, hogy Jeromoshoz, Mártonhoz, Dömötörhöz és másokhoz hasonlóan, ők is a későbbi magyar haza földjének szülöttjei. Egy másik elmélet szerint lehetséges, hogy a kultusz Buda felszabadulása után nyugatról került hazánkba, amikor ugyancsak szükség volt képzett mesterekre. A budavári Nagyboldogasszony-templomban a budai kőfaragóknak és kőműveseknek leginkább bevándorolt német és olasz mesterekből álló céhe oltárt állított a tiszteletükre, mert őket választotta égi pártfogójának.

November 10. – NAGY SZENT LEÓ PÁPA

Nagy Szent Leó pápa (Toscana, ? – Róma, 461. november eleje) a hittudósok és a szónokok védőszentje. Legendája szerint azt a levelet, amelyet az eretnekek ellen írt, Szent Péter sírjára tette, hogy Róma első püspöke végezze el rajta a szükséges változásokat. Ezt követően Szent Péter egy látomásban hozta Leó tudtára a javításokat. Leó Toscanából származott. I. Celesztin pápa idejében archidiakónus volt. 440-ben lett III. Sixtus pápa utóda. A keresztény hit oltalmazójaként, a nyugati kultúra védelmezőjeként is kiemelkedő szerepe volt. Életének hozzánk kapcsolódó mozzanata, hogy 452-ben Mantuánál visszafordulásra bírta Attila királyunkat.

- Teszem hozzá rögtön, hogy íme, itt egy fényes bizonyíték arra nézvést, hogy Attila közel sem volt olya "átkozott barbár"!... A hun seregeket semmi nem állította meg! Fegyver legalábbis nem! Leó okos volt, tudta ezt, nem degradálta Attilát primitív barbárrá, inkább elment hozzá, hogy meggyőzze. Attila, akit fegyver nem állított meg, a tiszteletteljes kérésnek és egy okos ember érveinek engedett! -

Leónak három évre rá, 455-ben sikerült azt is elérnie, hogy Genserich vandál vezér megóvja Rómát a gyilkosságoktól és a gyújtogatásoktól; a fosztogatásokat azonban sajnos nem sikerült megakadályoznia. Leveleiben fellépett a különböző eretnek tanításokkal szemben (pelagianizmus, manicheizmus, priscillianizmus). 449-ben elvetette a monofizita tanokat. Kiemelkedően fontos kijelentése, hogy Jézus Krisztusban az emberi és az isteni természet egy személyben egyesült. Ezt a tanítását, mint a péteri teljhatalom birtokosa meg is küldte írásban a kalcedoni zsinatnak 451-ben, amely azt elfogadta Péter megnyilatkozásaként. 461. november elején hunyt el, majd 10-én temették. Nagy Szent Leót Rómában június 28-án, Péter-Pál vigíliáján ünnepelték, mert I. Sergius pápa (687–701) ezen a napon vitette át ereklyéit a vatikáni bazilikába. Később a galliai egyház április 11-i dátumát követték. 1969-ben az ünnepet a szent pápa halála napjára helyezték át.

November 11. - SZENT MÁRTON
– KATONA JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1791

Szent Márton Pannoniában, Sabaria városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Mielőtt az Egyház szolgálatába állt, atyjával, aki a római hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Legismertebb ábrázolása életének ezen szakaszának egyik jócselekedetét örökíti meg. Íme, a legenda:

Galliában történt, hogy a téli hidegben, egy hóval lepett, fekvő meztelen és sánta koldusra bukkant. Megszánta a szerencsétlent, és megfelezte vele katonai köpenyét. Ezt követően álmában megjelent néki Krisztus, vállán a koldusra terített fél köpennyel.

E nevezetes jó tettét általában úgy ábrázolják, hogy Szent Mártont fehér lovon ül, katonatiszti öltözetben, amint kardjával épp kettéhasítja veres köpenyét, vagy a földön kuporgó, meztelen mankós embert takarja be vele. Érdekesség, hogy a legenda szerint, később, püspök korában a jelenet majdnem pontosan megismétlődött nem kevésbé csodás következményekkel. A történet:

Márton egy ízben szedett-vedett gúnyában misézett, mivel a templom kapujában egy didergő koldus kedvéért megvált a miseruhájától. A hüledező hívek szeme láttára egy tűzgömb szállt a feje fölé, és angyalok fedték be drágakövekkel kivert aranyujjassal csupasz karjait.

A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor.

Régen Márton nap a gazdasági élet fontos őszi zárónapja volt. Ekkor hajtották be a gulyát legelőre. A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.

Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba.

November 12. – SZENT JOZAFÁT

1580-ben született a volhiniai Vlagyimirban 1580 körül. 1604-ben lépett be a bazilita rendbe, később átlépett a Rómával egyesült rutén egyházba. 1614-ben kolostori elöljáró lett Vilniusban. 1618-ban lett polocki érsek. Sürgette a római egyházzal való uniót, ezért a lengyel ortodoxok „lélekrabló” gúnynévvel illették, meggyűlölték. A fanatizált csőcselék Vityebszk városában, 1623. november 12-én ölte meg embertelen módon. Így vált az érsek vértanúvá. 1643-ban boldoggá, 1867-ben szentté avatták.

November 13. – A MAGYAR SZENTEK EMLÉKNAPJA
– ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG ERZSÉBET ÖZVEGY
– SZENT GERTRUD
– SZENT BERECK

Árpád-házi Boldog Erzsébet Özvegy

V. István és (Kun) Erzsébet királynő leánya, Anjou Sánta Károly nápolyi király feleségének, Máriának a testvére. Négy éves korától a Nyulak szigetén, az atyai nagyapja által építettett, domonkos apácakolostorban nevelték. Születésének évét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1287-ben feleségül adták Rosenberg Zavia morva nemeshez. Férje halála után Nápolyba költözött, és nővére, Mária környezetében nagy visszavonultságban élt. 1320 körül halt meg szentség hírében.

Szent Gertrud

Gertrud Pipin, frank udvarnagy lánya, Nivelles apátasszonya (626–659), a Rajnavidék román középkorának egyik legtiszteltebb női szentje. Orsóval, rokkával, apáti pásztorbotján szaladozó egérrel szokták ábrázolni, ugyanis legendája szerint a szövögető apácát egér alakjában maga a veres seggű Ördög kísértette. Gertrud azonban imádságával elűzte magától Lucit.

Gertrud kultusza szerteágazó. Így a halottak, az utazók védőszentjeként tisztelték. De könyörögtek hozzá betegség, járvány, egérpusztítás ellen is. További kalendáriumi hatásra – koratavaszra eső nevenapja miatt – jó időjárásért, a kertimunka, a zsendülő vetés istápolásáért. Hajdanában ismeretes volt a tiszteletére ivott áldomás is.

Nagyon valószínű, hogy a középkori Magyarországon legalább a szepesi és erdélyi szászok tisztelték. Ennek egyetlen emléke Gürteln erdélyi szász falu középkori Gertrud-titulusa, amely nyilvánvalóan még a rajnavidéki régi hazát idézi.

A Gertrud-kultusz a XVIII. században bevándorolt hazai németség körében ismét fölbukkant. Még a XX. század elején is fogadalmi napja volt Bodolya baranyai német községnek, és az egész fáréjának, vagyis plébániakörzetének, így Magyarhertelend, Egyházkér, Barátúr faluknak is.

Szent Bereck

Bereck (Brictius) Szent Márton diákonusa volt, aki nagy féltékenységében sokat szidalmazta a szentet. A legenda elmondása szerint, egy alkalommal, amikor egy szegény ember Márton után kérdezősködött, azt mondta neki Bereck: „Ha azt a tébolyultat kérded, nézd csak a távolban, ő az, aki mint egy eszelős, az eget kémleli!” Miután a szegény ember megkapta Mártontól, amit kívánt, a szent férfiú Berecket magához kéretvén, megkérdezte: „Bereck, te tébolyultnak tartasz engem?” Amikor az nagy szégyenkezve tagadta, hogy mondta volna, Márton így szólt: „Vajon az én fülem nem volt az ajkaidnál, midőn ott távol ezt mondottad? Bizony mondom neked, az Úr megadta, hogy te légy az utódom a püspökségben, de tudd, hogy püspökként sok ellenségeskedést kell majd elszenvedned!” Bereck ezt hallván, kinevette: „Nem megmondtam, hogy elment az esze?” - Szó, mint száz, ez a Bereck gyerek nem volt egy szimpatikus tag alapjáraton, de aztán az Úristen úgy megtanította kesztyűbe dudálni, hogy végül még a szentséget is elnyerte őkelme!

Bereck ünnepe csak a középkorban volt számontartott nap, mára kultusza elhalványult, kihalt.

A Magyar Szentek Emléknapja

A magyar katolikus egyház e napon tartja A MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOK EMLÉKNAPJÁt. Vagyis mindazokét, akiknek ereklyéit Magyarhon templomaiban tisztelik, magyar földön születtek vagy e hazához kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott – a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán – a november 13-i ünnep bevezetéséről. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek-ünnep.

November 14. - HIDEGGEL HÁLÓ SZENT PÁL
- ÁPRILY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1887

Hideggel háló Szent Pál... Közelebbről meg nem nevezett forrás nyomán egy Takáts Sándor nevezetű tudor elmondja, hogy télen a várbeli virrasztóknak kijárt a vártafa. Ezt Hideggel háló Szent Pál napjától fogva kapták meg. Ennek tüzénél melegedtek. Takáts közelebbi hely és időjelöléssel nem szolgál. Nem mondja meg azt sem, hogy Pálnak melyik ünnepéről van szó. Az ünnepnév máshonnan ismeretlen. A télidőt tekintve Remete Szent Pál (január 15) és Pál fordulása (január 25) jöhetne számításba. E napok azonban már ugyancsak benne vannak a szigorú télben, nem lehetnek télkezdő terminusok.

Remete Szent Pál rendjének, a magyar pálosoknak nemzetünkkel való sokszázados kapcsolatait ismerve, aligha lehet másra, mint arra a pirosbetűs rendi ünnepre gondolnunk, amelyet a pálos kalendárium translatio S. Pauli primi Eremitae címen tartott számon és a szerzetesközösség, meg a pásztorsága alá tartozó nép november 14-én ült meg. A szent Velencéből hozott ereklyéit ekkor vitték át a budai várból Budaszentlőrincre (1381). Emlékünnepe egyúttal egészen a török időkig messze földön híres búcsúnappá is vált.

November 15. – SZENT LIPÓT

Lipót a Babenberg-ház sarjadéka, Ostmark, a későbbi Ausztria őrgrófja (1073–1136), a jámbor középkori uralkodónak egyik jellegzetes megtestesítője. Ausztria patrónusa, akinek tisztelete német vidékeinken már a középkorban felbukkan. Így ott látjuk Lőcse egyik szárnyasoltárán (1507).

Kultusza igazában akkor kezd hazánkban föltűnni, amikor a Habsburg-dinasztia megkaparintja Magyarország királyi trónját. Szent István megmarad ugyan az ország patrónusának, de a Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás barokk köztéri szoborkompozícióin hódoló szentek élén István király mellett megjelenik ez a tészta képű német, vagyis Lipót, mint a dinasztikus jámborság képviselője, így Sopronban, Győrött, Újvidéken. A Habsburg-összefüggésekbe tartozik az is, hogy I. Lipót tanácsadója Kollonics Lipót Szakolca városában Szent Lipót tiszteletére építtetett (1699) a karmeliták számára templomot. Ehhez még vegyük hozzá, hagy ez a rend volt a legszorosabb szakrális kapcsolatban az uralkodóházzal. Az akkori, hazánkat is magábafoglaló osztrák karmelita provincia védőszentje jellemző módon éppen Lipót és István király volt.

November 17. - SZENT ÁNYOS
- CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1773

Szent Ányos

Ányos, azaz Anianus Orléans püspöke († 453). A hagyomány szerint székvárosa az ő imádságára szabadult meg Attila király ostromától. Ez persze, olyan orbitális baromság, hogy a Holdról is látható, de legendának szép... Későbbi korokban aztán, mikor a francia királyok szerződést, szövetséget kötöttek, megtartására Ányos ereklyéi fölött tettek esküt. Már a Merovingok idejében az országnagyoknak itt, Ányos szent sírja fölött kellett esküvel tisztázniok magukat az ellenük emelt vádak alól. Nagy Károly is tisztelte Ányost. Jámbor Róbert francia király a székesegyházat és benne a szent nyugvóhelyét fényesen megújította. Ányos Nyugaton a királyok mennyei pártfogója lett.

Nem véletlen, hogy Cluny szellemében éppen Ányos a védőszentje a tihanyi bencés apátságnak, amelyet I. András királyunk alapított 1055-ben, és temetkező helyének választott. Nyilván viszontagságos, tétovázó élete miatt esett Ányosra a választása. Ezzel az alapítással ajánlotta magát a királyok patrónusának mennyei oltalmába.

Ányost középkori misekönyveink a Pray-kódextól kezdve számontartják, a patrocinium azonban nem vált hazánkban általánossá. Őt tisztelte azonban Marcali (1404), de titulusa később elenyészett. Keresztnévként a középkorban kedvet lehetett, amint ezt a belőle képzett, leginkább Dunántúl élő családnevei igazolják: Ányos, Angyán. Lehetséges, hogy Ányás (Csongrád) tiszamenti falu szintén a tihanyi patrónus nevét őrzi.

November 19. - ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

Tavaly, 2007-ben ünnepeljük Árpád-házi Szent Erzsébet születésének nyolcszázadik évfordulóját... Erzsébet, II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté.

Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét. "Szent Erzsébet napja tél erejét szabja." Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben karácsonykor. Ezen a napon mindenféleképpen be kell fejezni az őszi búza vetését.

November 21. - SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA

Mária bemutatása, az Érdy-kódexben Asszonyunk Máriának templomba jelentése, liturgikus egyházi nevén praesentatio Beatae Mariae Virginis. Előbb a keleti, majd a nyugati egyháznak lett ünnepe. A Pray-kódex már 1200 táján ünnepli, tehát hazánk már az Árpád-korban befogadta Bizáncból. A latinoknál csak 1371 táján tűnt föl, majd V. Sixtus megerősítette (1585). Az ünnep ihletője nem az evangélium, hanem az apostolokig visszanyúló hagyomány.

"Óh, ha megtekéntjök szerelmes atyámfiai – írja az Érdy-kódex csodás régi magyarságunkkal – ez mai szent innepnek méltóságát, bizonyával nem alábbvaló asszonyunk Máriának az egyéb ünnepénél. Mert ez mai napon jelenteték meg elészer ez világnak az ő szentséges volta, mikoron az ő szent szülei felvivék az Úristennek templomában. Ki jövendő vala, hogy az felséges teremtő Úristen fiának bizony temploma lenne. Felvivék mondám, Szentléleknek oskolájában, ki jevendő vala, hogy mindez világi üdvözülő népeknek bizony mesterasszonyok lenne, felvivék az szüzeknek konventében, hogy alkolmas ideig ott szeplőtelen tisztaságban lakoznék, jószágokban gyoropodnék, emberi jóerkölcsben neveködnék, és kézimunkát tanulni, kivel annak utána életét keresné, és háza népét táplálá. Mindennek felette kedég, hogy az Úristennek tervényét, parancsolatját és az szentírást megtanulná, kiknek miatta Úristent tudná dicsérni, szolgálni, és ennennagát idvezőjteni."

November 22. - SZENT CECÍLIA
- ADY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1877

Cecília, régiesen Cicelle, ókeresztény szűz és mártír, akit római barátaink 230 körül segítettek föl a Menyországba. Cecilia középkor végétől a tizennégy segítőszent egyike. Névünnepe a VI. század végétől november 22. Legendás élettörténete a már jól ismert ponyvastílusban íródott. Keresztényként nőtt föl az előkelő pogány Caecilius famíliában. Kora ifjúságában szüzességet fogadott. Szülei ennek ellenére egy Valerius nevű ifjúhoz kényszerítették. Cecília a nászéjszakán rábírta férjét, hogy ne érjen hozzá, mondván: „énnekem szent angyal szeretőm vagyon, ki nagy szorgalmatossággal őrizi az én testemet minden fertelmes bűntől, ki ha azt ismerendi, te engemet förtelmes szeretettel illetendesz, tudjad, hogy ottan megöl tégödet…” A jobb sorsra érdemes ifjú férj, Valerius erősen beüthette a fejét, mert rábólintott és sóhajtva visszagombolta a tunikáját. Sőt meg is keresztelkedett! Később „égi vetélytársa” megjelent előttük, és rózsa- vagy liliomkoszorúval megkoronázta őket (e virágok néha Cecília attribútumai). A csodálatos virágillatot megérezve, Valerius öccse, Tiburtius is megkeresztelkedett. Nemsokára mindhárman elnyerték a vértanúság koronáját,-már ha ez nyeremény. Előbb azonban Cecília, aki látnivalóan vérprofi hittérítő volt, még megtérítette az őket kísérő katonákat és tisztjüket is. Három vértanúkorona is ékíti fejét. Három napig tartó sikertelen próbálkozás után, (gőzben való megfojtás, forró olajban főzés...) római barátaink kreativitása kimerült, így a jól bevált lefejezésre voksoltak. Úgyis lett. Háromszor sújtott Cecilia nyakára a hóhér, de ezt is túlélte! Három napig élt még, ez idő alatt mindenét szétosztotta a szegények között, házából templomot alapított.

November - advent előtti utolsó vasárnap - AZ EGYHÁZI ÉV VÉGE – KRISZTUS KIRÁLY

Adventtel kezdődik az új egyházi év, a karácsonyra való csendes előkészület ideje. Az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉt. Krisztus királyságának liturgikus ünneplése viszonylag új keletű – XI. Piusz pápa rendelte el a megemlékezést 1925-ben. A gondolat maga azonban nagyon régi, az első keresztény közösségek idejére vezethető vissza. A filippiekhez írt levélben idézett himnusz a feltámadás révén dicsőségbe emelt Krisztus méltóságát a királykoronázás jellegzetes mozzanataival írja le. A fölmagasztalás megfelel a trónra ültetésnek: a minden nyelv megvallja a koronázáshoz kötött ünnepi üdvözlésnek, a térdek meghajlása pedig a hivatalos hódolatnak (Fil 2, 6–11). Amikor az első keresztények a megdicsőült Jézust Uruknak szólítják és hittel vallják, hogy ő az Úr, a kifejezés mögött az uralkodói méltóság nyer hangsúlyt (Úr = Küriosz). Az evangéliumok is érzékeltetik, hogy a Jézus keresztjére rakott felirat: ő a zsidók királya, bár eredeti szándéka szerint az elítélés okát jelzi, mégis komoly igazságot fejez ki a hívő szemlélő számára.Az ünnep szentleckéjében Szent Pál egy őskeresztény himnuszt idéz a kolosszei hívek bátorítására. A himnusz az első strófájában Krisztusnak a teremtésben való részvételét magasztalja: minden benne, általa és érte lett teremtve, az egész világ benne létezik. A második versszak a megváltás rendjében fejti ki Jézus egyedülvaló jelentőségét azzal, hogy rámutat: mindent visszavezetett az Atyához, egyetemes békességet szerezve. Ez a szemléletmód szinte misztikus magasságokba emelkedve szól Jézus uralmának titkáról.

NYILAS HAVA

November 23-án a Skorpióból a Nyilas (Sagittarius) havába lépünk. A hónap névadója a hasonnevű állatövi csillagkép. Nyilazó kentaurt mintáz Mezopotámiában, Hellászban, Egyiptomban, és hellenisztikus hatásra az arab, hindu csillagtérképeken is. Kétlábú változatban szintén ismerték, de ez a Nyilas nem tett szert nagy népszerűségre.

A görög mitológia kentaurjai egy napisteni eredetű, Kentaurosz nevű félistennek és thesszáliai kancáknak az ivadékai. Alsótestük ló, felsőtestük ember, és részeges, kéjsóvár, ám ugyanakkor bölcsességgel megáldott lényeknek írják le őket. Hiedelmi eredetükről több, egymással megférő magyarázat született. Egyesek a vad thesszáliai lovaspásztorokban keresik az előképüket. Thesszália híres volt lótenyészetéről az ókorban, s a kentaurosz név lényegében „csikóst” jelent, kentaó annyi mint „hajtok, ösztökélek, sarkallok”. Mások lókultusz sámánpapjait látják bennük, ismét mások a védikus gandharvák hellén megfelelőinek tartják őket. A gandharvák is emberlovak voltak, éppúgy, mint kentaurtársaik, maszkos termékenységrítusok beöltözött szereplői. A két legnevezetesebb kentaur Nesszosz és Kheirón volt. Az előbbi okozta Héraklész vesztét azzal, hogy amikor a hős nyilától eltalálva haldokolt – Héraklész, azaz Herkules azért nyilazta le a kentaurt, mert az megszöktette a feleségét –, rábeszélte az asszonyt, hogy mártsa férje ingét az ő vérébe, így az, ha magára ölti, sebezhetetlen lesz. Amikor aztán Herkules belebújt a „nesszosz-ingbe”, az tüzes méregként égett a testébe. Kheirón ugyanakkor nemes és bölcs kentaur volt, számos istenfi és hős (Aszklépiosz, Aktaión, Akhilleusz és mások) nevelője. Kheirónt a monda szerint Zeusz az égre emelte halála után, belőle alkotta a Nyilas csillagképet.

November 23. - SZENT KELEMEN PÁPA

Kelemen szent pápa († 101), Péternek tanítványa és harmadik utóda volt. A bányászok egyik hajdani patrónusa. Tiszteletével főleg Tirol és Csehország egyes bányavidékein, Magyarhonban szórványosan, leginkább Rozsnyó és Selmecbánya környékén találkozunk. A rozsnyai Kálvária kápolnájában egy 1741-ben alkotott képét láthatjuk. Névünnepén itt búcsú is van: a bányászok díszruhásan, kezükben égő gyertyával misén vesznek részt. Hasonlóképpen Illés, selmeci falu templomában is ott függ fogadalmi jellegű képe. Körmöcbánya Szentháromság-szobrának egyik kőreliefjén is föltűnik, bányászó szerszámokkal körülvéve. Nyilván Szentkelemen elenyészett sárosi falu (1332) neve is bányász patrociniummal függött össze. - Teszem hozzá, még nem jöttem rá, nem találtam utalást, miért választották védőszentjükké a bányászok egykor Kelement.

November 24. - HUSZONNÉGY VÉN

A Huszonnégy Vén kultusza, akik az általános nézet szerint, mindenképpen az Ó- és Újszövetséget jelképezi. A kultuszuk a bizánci egyházban keletkezett. Nyugaton a XII. században, a keresztesháborúk idején tűnt föl. A középkori néphit valóságos személyként képzelte el őket. Úgy vélték, hogy az Úr a Huszonnégy Vénnel a kántorböjtök csütörtökjein szokott tanácskozni. Ekkor határozták el, hogy a következő negyedévben mi történjék Ádám ivadékaival a földön. Ebből a hiedelemből következett, hogy a vakhitre hajlamos emberek a tiszteletükre szerkesztett misével (missa de XXIV. senioribus) akarták e tisztes aggastyánokat szándékainak megnyerni. Más vakbuzgó nézet szerint ha az ember egymásután huszonnégy vasárnap misét végeztet az ő tiszteletükre, akkor megszabadítják bűneinek büntetésétől. Bár a papság körében is sokan ellenezték, mégis csak a tridenti zsinat hagyta ki a misekönyvből.

November 25. - ALEXANDRIAI SZENT KATALIN

Szent Katalin a IV. században élt, életéről semmi biztosat nem tudunk. Szent Katalin a 12 segítő szent egyike. Állítólag Jeanne d'Arc egyik látomásakor az ő hangját is hallani vélte. Az alexandriai keresztény szűz 310 körül halt vértanúhalált,- lefejezték. Állítólag ekkor vér helyett testéből tejszerű folyadék ömlött. (Ezért is lett később többek között a dajkák védőszentje is.) Testét a monda szerint angyalok vitték fel a Sínai-hegyre, s ott temették el. Később emlékére kolostort és templomot építtettek. Katalin a filozófia és a filozófusok védőszentje, a tanulásé és a tanulóké - főként a tanuló lányoké - továbbá a keresztény hitmagyarázóké, a könyvtárosoké és a könyvtáraké, a fiatal nőké és a dajkáké.

E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak. Mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, amely ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték Katalinágnak. A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, és viszont. Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete. Rámutató nap, január időjárására utal. A házasságra vágyó lányok védőszentje is.

November 26. - BABITS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1883

November 27. - PILINSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1921

November 30. - SZENT ANDRÁS APOSTOL

A hónap apostola, eleink a hónapot is róla nevezték el. András (nov. 30.), a halász Péter apostol fivére, maga is halász volt. Elsőként követte Krisztust. Életrajzát az apokrif András cselekedetei (III.sz.) tartalmazza. Eszerint térítő útján eljut a sztyeppelakó szkíták közé is, ezért hagyományosan őt tekintik a „szkíták térítőjének”. A „szittyák” – azaz mi, magyarok – már az ókorban hírhedt nyilazó nép volt, magukat a „Szarvas népének” nevezték, és legfőbb istennőjüket, aki nagy vadász hírében állott, a görögök Artemisszel azonosították, ősanyjuknak pedig egy görög rege szerint kígyófarka volt (a Kígyófarok a Nyilas csillagkép felett látható). Szent András is vértanúhalált halt, Kr.u. 60-ban, Petra városában, ugyanúgy kereszten, mint Jézus, csak őt egy nagy X-re hajazó keresztre feszítették. Innen az un. "Szent András kereszt" elnevezés.

***

Ennyit hát - bővítve! - november haváról... Remélem, van még, ki olvassa.:)

Novemberi hangulat Vivaldi mestertől ITT