Hát, májusba fordult a világ kereke!... Nyitóképnek a gyöngyvirágot választottam hozzá, s nem a latin neve miatt (Convallaria majalis), hanem mert nekem ő a legkedvesebb májusi virágom! Persze, szoros volt a verseny, mert az orgona és a lila ákác is kedves nekem, de inkább ezt szerényen megbúvó, mégis gyönyörű és nagyon finom illatú kis erdei szépséget választottam. Pedig május már harsány és színes.... kiteljesedik benne a tavasz. Múlóban április játékos kiszámíthatatlansága, helyébe a május lép, harsányan és nehéz, telt illatokkal. Pezseg a természet!!... A fények, az ízek, az illatok már mind a nyár tomboló teljességét kiáltják! Hm. De talán (biztos!) Ady ezt igazabbul mondja el Május című versében. Íme:

 Tündéri május, lombot fakasztó,

 Könnyű felöltőt szegre akasztó,

 Légy üdvözölve:

 Szívet fakasztó, emlék-marasztó...

 Járok a korzón, szívembe' mámor:

 Kacagva libben leányka-tábor.

 De szép az élet...

 Fél óra múlva zuhog a zápor...

A „május” hónapnév eredete egyébiránt igen zavaros... Eredetileg volt egy görög Maia istennő (a pleiászok egyik csillaga - A szó maga pedig görögül „anyókát” vagy „dajkát” jelent), akinek Zeusszal volt viszonya, s ebből született Hermész (latinul: Mercurius) isten. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. Ámbátor Ovidius szerint, a Maius hónapot a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték el.

Tehát elfogadhatjuk végső soron, hogy "Május" hónap neve a rómaiaknak Maja nevű tavaszi termékenység istennőjétől származik, aki - mint tudjuk - egyben Vulcanus isten neje volt. De hogy még csavarjak rajta egyet, (mert hátha ha van, aki még érti, miről beszélek) hozzátenném végül, hogy volt egy „deus Majus” istennév, ez a „magnus” (nagy) szó fokozásából eredt, és „hatalmas, nagy istent” jelentett, vagyis Jupiternek volt a mellékneve. A Julianus naptárreform idején, ahogy a márciust Marsnak, az áprilist Venusnak, ugyanúgy a májust Jupiternek szentelték, s elnevezték „mensis Majus”-nak. A hozzáfűződő rituálék azonban a termékenységi istennő kultuszához kapcsolódtak. Így a római Maja istennőnek május elsején egy vemhes emsét áldoztak ünnepélyes körmenet után, s ezt az emsét elnevezték „majalis”-nak. Nos, napjainkra az emse-áldozás ugrott, de a majális maradt!

Így, a hónap neve ismertetőjének vége felé, térjünk vissza a még a fentebb említett szerelem-istengyerekhez, Hermészhez, avagy Mercuriushoz, ha inkább a római stíl jön be! Szóval, ez a planétaistenfi az asztrológia májusi Ikrek jegyében van „otthon”. (Általánosságban elmondható, hogy a 7 pleiászt, vagyis a Pleiades 7 csillagát a görögök – de mások is – kapcsolatba hozták a 7 planétával. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a csillagzat szabad szemmel látható csillagainak a száma megegyezett a szabad szemmel látható planétákéval, hanem a helye is: a Nap, a Hold és a bolygók rendszeresen áthaladnak rajta.) A csillagkép olümposzi védnöke Apollón volt.

Bezárólag pedig elmondanám még, hogy Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat. (Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.) A legjellegzetesebb római ünnep a 9-én, 11-én és 13-án tartott Lemuria: a „holt lelkek” (lemures) engesztelőnapjai. Illő folytatása volt az Argei ünnep. Ennek bevezetőjeként március Idusát követően, Róma területén felállított alkalmi szentélyekben szalmából és kákából font bábokat helyeztek el. Május 15-e után ezeket a Vesta-szüzek főpapi segédlettel ünnepélyesen a Tiberiszbe vetették jelképes emberáldozatul. Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával. Május végén, többnyire 29-én kezdődött a „földszentelés” ünnepségsorozata: az Ambarvalia, a Robigaliára emlékeztető mezőjáró körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal.

Hát, ennyit Május eredtéről... Jelentkezzen, aki tudott követni!

Jeles Napok

május 1. – SZENT FÜLÖP ÉS SZENT JAKAB APOSTOLOK

570. május 1-je óta, amikor Rómában felavatták a 12 apostol bazilikáját, 1955-ig ez a nap Fülöp és „kisebbik” Jakab apostol névünnepe volt.

Fülöp ötödik az apostolok közt. Betszaidából való halász volt, mint András és Péter. Életéről a legendák azt tartják, hogy Andrással együtt Szkítiában, a mai orosz sztyeppéken hirdette az evangéliumot, és a kis-ázsiai Hierapoliszban szenvedett vértanúságot. A kereszt segítségével, amely attribútuma is, a városból kiűzött egy kígyót, Mars templomának szent állatát. Ez persze betette a kaput a konkurenciának: a feldühödött Mars-papok elfogták és keresztre feszítették.

Az ifjabbik Jakabot, Alfeus fiát, Simon és Tádé fivérét a kegyes hagyomány azzal a személlyel azonosította, akikről az Újszövetség több helyütt is mint az „Úr testvéréről” beszél. Jakab volt a hagyomány szerint Jeruzsálem első püspöke. Úgy halt vértanúhalált, hogy lehajították a jeruzsálemi templom tetejéről, majd (mivel túlélte a repülőleckét) agyonverték. Az „Arany legenda” (Legenda Aurea), a szentek életének középkori foglalata, gyilkosai között megemlít egy posztókészítőt, aki a kallózó sulyokkal (vagy sziláló íjjal) úgy verte főbe, hogy kiloccsant az agyveleje. Jakabnak e posztókészítő szerszámok az attribútumai, ő maga pedig a posztóművesek, és kalaposok védőszentje lett. A kalaposok ütő- vagy sodrófájával is ábrázolták.

A két apostol tiszteletének mindmáig meghatározó eleme, hogy május 1-jének pogány hagyományait az egyház általuk keresztelte meg. Cserébe a nép zöld lombokba öltöztette őket.

 - SZENT VALBURGA (WALPURGIS) APÁCA - "WALPURGIS-ÉJ"

Valburga, másként Walpurgis angolszász királylány, majd bencés apátasszony (†779). Bonifáccal együtt résztvett a német térítésben. Ereklyéit Eichstätt városában őrzik. Apátbottal, illetőleg három kalásszal szokták ábrázolni. A Walpurgisnacht körül képződött német hiedelemvilág csak a naptári időpont miatt kapcsolódott a szent apáca alakjához. Előbb már láttuk, hogy a maga élettörténetétől függetlenül Fülöp és Jakab legendájában is megjelenik.

Tisztelete a magyar középkorban sem ismeretlen, de nyilvánvalóan Szent György napjának hiedelemvilága, illetőleg Fülöp és Jakab ünnepe miatt nem tudott erőre kapni.

Valburgát választotta templomának középkori védőszentjéül az erdélyi szász Nagydisznód, továbbá a magyar Veszprémfajsz (1415). Illésházy Valburga emlékezetére szentelték Érd Valburga-oltárát (1760).

A germán néphitben május l. előestéje: a Walpurgis-éj a boszorkányjárás egyik legfontosabb dátuma, s bár nem mondhatjuk, hogy nálunk ilyesfajta hiedelmek nem fordulnak elő, e dátum, magyari földön, mégsem jelentős ebből a szempontból.

 – ZRÍNYI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1620

 – SZERB ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1901

MÁJUS ELSŐ VASÁRNAPJA – ANYÁK NAPJA

Aki még teheti, ne merje felejteni!

URUNK MENNYBEMENETELE – ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK (Mozgó ünnep)

Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyari név: áldozócsütörtök

május 2. – SZENT ATANÁZ

SZENT ATANÁZ 295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Elkísérte püspökét, Sándort a niceai zsinatra, és az Egyház első egyetemes püspökévé választották.

Egész életében nehéz feladat volt számára, hogy különbséget tegyen az emberek és az általuk képviselt vélemények között. Alexandriában újra kezdődtek az áskálódások Atanáz ellen, méghozzá olyan mértékben, hogy a püspök jobbnak látta, ha elhagyja a várost, és eltűnik egy felső-egyiptomi kolostorban. A császár Trierbe küldte. Atanáz öt száműzetése közül ez volt az első, püspökségének 46 évéből húszat száműzetésben töltött.

Kortársai csodálták tetteinek szilárdságáért és határozottságáért. Minden eszközt megragadott, hogy a győzelmet megszerezze és közben megkérdőjelezhető eszközöket is alkalmazott. Teológiája nem elmélet volt, hanem a tan szilárdsága, inkább állítás, mint fontolgatás. Hatalmával kímélet nélkül élt, energikus volt az erőszakosságig. 373. május 2-án halt meg Alexandriában.

május 4. – SZENT FLÓRIÁN – A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA

Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 keresztényt, maga is megvallotta hitét. Színvallására, egy Aquilinus nevű bíró, aki nevének jelentése ellenére (Aquilinus = "olyan, mint a sas") egy galamblelkű ember volt ugyebár, megbotoztatta, s halmazati büntetésként arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba. Úgyis lett. Flórián tetemét egy sas őrizte mindaddig, amíg el nem temették.

Flórián tisztelete - érthetően - elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor óta. Szent Ágota őrhelyére állítva tűz és árvíz ellen hívták segítségül. Az alakjára épülő legendák egyike szerint, már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Úgy is szokták ábrázolni, amint római tiszti egyenruhában egy vödör vízzel egy hozzá képest apró házacska vagy városka tüzét kioltja. Amint ez várható, a tűzzel dolgozók (tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek, kéményseprők) védőszentje lett, de a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját.

Neve napján népszokásai is a tűzzel kapcsolatosak. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret nem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont épp ezen a napon gyújtottak új tüzet, ősi módon: például két fadarab összedörzsölésével (ami nagy és hosszantartó mulatság lehetett...).

május 5. – SZENT GOTTHÁRD

Gotthárd niederaltaichi bencés apát, majd hildesheimi püspök (†1038) Gizella magyar királynénak, Szent István feleségének közvetlen bajor környezetéhez tartozott.

Gotthárd neve és ünnepe valamennyi hazai középkori misekönyvben előfordul, így már a Pray-kódexben is. Ez mindenesetre a szent püspök korai magyarországi népszerűségét tanúsítja. Hazai kultuszának legrégibb nyoma a nyitrai Szent Emmeram-székesegyház, továbbá a pozsonyi új Mária-templom Gotthárd-ereklyéje.

Lehetséges, hogy a koraközépkori magyarságnak a passaui egyházmegyével való bensőséges kapcsolata is érvényesült Gotthárd tiszteletének Magyarországon való terjedésében. Gotthárd ugyanis ebben az egyházmegyében született és niederaltaichi apátként sokáig itt működött. Egyébként a Rába–Lapincs vidéke, ahol a róla elnevezett cisztercita monostor létesült, Szent István idejében még a passaui egyházmegyéhez tartozott.

 – RADNÓTI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1909

május 6. - OLAJBAN FŐTT SZENT JÁNOS

A május 6-i emlékünnep voltaképpen a római S. Joannis ante portam Latinam (a „Latin-kapu előtti Szent János”) templom fölszentelési ünnepe. A titulus János evangélista és apostol „mártíromságát” idézi. Legendája szerint Domitianus idejében a már öreg apostolt a későbbi templom helyén fortyogó olajjal teli katlanba vetették. János nemcsak hogy sértetlenül lépett ki belőle, de valósággal megfiatalodott. (Mit nem adnánának a receptért a mai kozmetikai konzorciumok!... Ehh!)

 – A JÁSZOK NAPJA

1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek A JÁSZOK NAPJÁn.

május 7. - BOLDOG GIZELLA

A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésének évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze Istvánnal Scheyernben (Bajorország), bár eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt.

Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégis beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él.

Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is volt. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székesegyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött.

Egyes későbbi krónikások és ezekre támaszkodva néhány újabb magyar történész is Gizella szemére vetik, hogy fia halála után (Szent Imre herceg) részt vett a trón körüli cselszövésekben, sőt Vazul megvakíttatásában is. Ez a vád azonban nem bizonyítható egyértelműen.

Egyes történészek azt a fölfogást képviselik, hogy Gizella haláláig Magyarországon maradt, és még 1050 előtt, Veszprémben halt meg. Ezek kétségbe vonják passaui sírjának valódiságát is. A történészek nagy része azonban, főleg a németek, elfogadják, hogy élete végén a passaui kolostorban élt és ott is halt meg 1059-ben.

 – VAJDA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1827

 – BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1776

május 8. – MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSE

Az arkangyal ünnepét középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon. Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.

A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Egy hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki visszakézből mindenki örömére, háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belőle. Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.

PÜNKÖSD – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE (Mozgó Ünnep - A húsvét utáni 50. nap)

Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma (Júdás ti. fellógatta magát), és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a történelmi pillanat, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. A Szentírás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.

A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.

május 9. – A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSÉNEK NAPJA EURÓPÁBAN – A GYŐZELEM NAPJA

május 10. – SZENT JÓB

Jóbot, a sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút az Egyház szentjei között tiszteli. Keresztnévként, szakrális-mágikus megfontolásból, régebben hazánkban is föl-fölbukkant.

A középkor végén, Amerika fölfedezésével vészes mértékben elharapódzó szifilisz, magyar nevén franc, francvar áldozatai az ő oltalmában bizakodtak és külön misét (missa de beato Job contra morbum gallicum) szolgáltattak a segítségéért.

A nyavalya hazánkba is hamarosan elérkezett. Brassó városa már 1500-ban külön kórházat alapít a benne szenvedők számára.

Jób kultuszának a barokk jámborságban, illetőleg a szakrális néphagyományban mára már nincs nyoma.

május 11. – SZENT IZIDOR

Izidor jámbor spanyol parasztember (†1170), aki Madridban született. Mialatt kezét – írja legendája – az eke szarván tartotta, lelke a mennyországban időzött. Mikor a pacsirta dalában gyönyörködött, az angyalok karának énekét vélte hallani. Mikor a kertben, szőlőben vagy gyümölcsösben a fákat nyesegette, oltott vagy szemezett, mindig úgy érezte, mintha őrzőangyala is segítene neki. Egyszer azt mondatta, hogy Isten angyalai készek neki minden munkájában szolgálni. Ezért úgy szokták ábrázolni, hogy angyalok fogják az ekeszarvát, ő meg nyomukban lépked.... - Ezt a sztorit hallva, korunk emberének inkább az jut eszébe, Izidor cimbi túladogolta az extasit! Bár angyalokkal jobban adja magát, az tény.

 – KÁRMÁN TÓDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1881 (helikopter - gy.k.)

május 12-14. – FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC

Göcsejben fagyosnapok néven tartják számon Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is. A hagyomány szerint Pancratius és Bonifatius ókeresztény vértanú volt (†304, illetve 303), Servatius (†384) Rajna-vidéki püspök. Valójában kitalált figurák, ünnepüket az egyház is törölte a naptárból

Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. - Hozzáteszem, most a XXI. században, a globális felmelegedés korában (magyarul: most, hogy sikeresen szétcsesztük a bolygónkat) gyakorlatilag ez a népi megfigyelés is már figyelmen kívül hagyható...

május 16. – NEPOMUKI SZENT JÁNOS

Nepomuki Szent János, - népünk ajkán többfelé Jánoska -, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383).

János paraszti sorból származott, de pap lett belőle. Tehetsége, jámbor élete hamar kitűnt. A prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a királynak alamizsnaosztogatója, az erényes királynénak pedig gyóntatóatyja lett. Vesztét az okozta hogy keresztbetett Vencel, cseh királynak. Egyik esetben a király meg akarta tudni Jánostól, hogy felesége miről gyónik neki, de hiába faggatta. A király, mondhatni, rabiátus ember volt... Erre példa, hogy egy alkalommal az udvari szakács nem a szájaíze szerint sült kappant szolgált föl, mire Vencel a boldogtalan embert nyársra kötöztette és elevenen kezdte süttetni. Az udvari emberek megrettentek, de szólani senki sem mert. János azonban keményen megdorgálta, mire a király börtönbe vetette, és ott számos napig éhen-szomjan tartotta.

Vencel azt hitte ezután, hogy Jánost ezzel a kis fogyókúrával már szóra tudja bírni. Követet küldött hozzá, aki elmondta neki, hogy a király bánja, amit hirtelenségből elkövetett és ebédre kéreti. Jánost a király nagy tisztelettel fogadta, de utána négyszemközt megint a királynéról, gyónásairól kérdezgette, ő azonban a gyónás szentségi pecsétjére hivatkozva, most sem árult el semmit. Erre Vencelnek elmentek otthonról, lilát látott és kegyetlenül megkínoztatta a makacs papot. Később, cselekedetétől maga is megrettenve, elbocsátotta.

János ezután elzarándokolt a boleszlávi búcsújáróhelyre, Mária segítségét kérte. Visszatérvén Prágába, a király ismét megfenyegette, kilátásba helyezte neki, hogy életét veszi, ha nem beszél. János megmakacsolta magát. Vesztére.

Éjszaka kivezették Szent Jánost a Moldva vizén való hídra, és megkötöztetett kezekkel és lábakkal, a király parancsa szerint, a folyóba vetették. Történt ez Krisztus Urunk mennybemenetele előtt való éjszakán, 1383. esztendőben.

Földi maradványait a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték nyugovóra.

május 17. – DSIDA JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1907

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – „KICSIPÜNKÖSD” (Mozgó Ünnep)

A Szentháromság Vasárnap, székelyföldi nevén kicsipünkösd, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap.

Az Egyház sokáig vonakodott, hogy külön ünneppel is megszentelje, mondván, magasztalása minden istentiszteleten, minden imádságban előfordul. Hazánkban már Könyves Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-től vált egyetemesen kötelezővé.

A Szentháromság kultusza a Tridentinum nyomán bontakozó barokk vallásosságban új hangsúlyozáshoz jut. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, summázó készségének.

Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok szorongásai között a patrocinium egyenesen korjellemzővé válik.

május 18. – SZENT VENÁNC, FIATAL RÓMAI VÉRTANÚ

Venánc fiatal római vértanú, Decius császár idejéből. Élete teljesen a legendák homályába vész. Ifjú római lovagként zászlóval és vérttel szokták ábrázolni.

Hazai kultuszának a középkorban semmi nyoma, csak a barokk időkben tűnik föl néhány szoborkompozíción.

 – AZ INTERNET VILÁGNAPJA

AZ INTERNET VILÁGNAPJÁnak nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik.

MÁJUS HARMADIK VASÁRNAPJA – A MADARAK ÉS FÁK NAPJA

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.

május 19. – SZENT IVÓ, BRETAGNE SZÜLÖTTE

Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje.

.