RÖVID TÖRTÉNET:

Építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószinûleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik elõször oklevélben.
Egy 1270 évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II.András halálakor (1235) már állt. A vár 1235 elõtt a király, II András birtokába került. IV. Béla 1262-63 körül egyik lányának, Anna hercegnõnek adta Füzért és uradalmát.
1264-ben IV.Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva a királyhoz hû Anna hercegnõ füzéri birtokát és a várat elvette. IV.Béla megpóbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Endre fia Mihály a támadást visszaverte.
Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépõ herceg a várat Endre fia Mihálynak és testvérének adományozta. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került.
A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert az Amadé fiaktól a várat elkobozta és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.
Zsigmond király elõbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a XV.és a XVI.században jelentõs építkezéseket folytattak Füzéren.
A Perényi család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került.
Az 1480-as években Mátyás király összetûzésbe került a Perényi családdal és Perényi Istvánt kiûzte a füzéri várból. Mátyás késõbb István fiának, Perényi Imre nádornak visszaadta a várat. 1526-ban Perényi Péter koronaõr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy a koronát szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, azt Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erõdítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.
1567-ben Perényi Gábor halála után a Báthoriak szerezték meg a birtokot.
1603-ban Báthori Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott.
1626 körül rövid idõre Bethlen Gábor csapatai szállták meg.
1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre ,majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott.
A Wesselényi-összeesküvésben mind Nádasdy Ferenc, mind Bónis Ferenc belekeveredett, ezért 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat is elkobozták, és az a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német õrséget rakott a várba, de kevéssé törõdött az erõsség állapotával. Mivel a vár hadászati jelentõségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kõbányának használta a romokat.
Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. 1977-tõl kezdõdõen Feld István és Juan Cabello, majd 1992-tõl Simon Zoltán vezetésével feltárási és helyreállítási munkákat végeznek Füzéren.