RÖVID TÖRTÉNET:

Hollókõ vár legkorábbi részét, az öregtornyot, az itt birtokos Kacsics nemzetség építette a XIII. század végén, de ennek pontos idejét nem ismerjük. E nemzetség Illés ágából származó I. Péter fiai közül Mikus Hollókõ, Leusták Somoskõ, II. Péter Baglyaskõ és Mihály Sztahova várát tartotta birtokában a XIV. század elején, és amikor 1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak, e várakat is átadták neki.
Károly Róbert király Csák Máté hatalmát 1312-ben a rozgonyi csatában megtörve, birtokainak nagy részét, köztük Hollókõ várát is elvette, és ez utóbbit 1313-ban, az akkor még lublói várnagy Szécsényi Tamásnak adományozta, melynek birtokába a budai káptalan 1327-ben be is iktatta. Hollókõ várát a XV. század elején a husziták vezére, Giskra foglalta el rövid idõre.
Az 1411-ben megtartott osztálykor Hollókõ vára Száchenyi László birtoka lett, aki azt tartozékaival együtt 1454. október 27-én a sági konvent elõtt 16.000 forintért vejének, Losonczi Albertnek zálogosította el, majd 1455.április 30-án a budai káptalan elõtt két leányának Advignak, Losonczi Albert feleségének és Annának adományozta.
Az 1461.június 29-én kelt oklevél szerint Mátyás király, Gúthi Országh nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókõ várát, az ország felsõ részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. Az adományt a király 1481.július 29-én megerõsítette, és a beiktatásra a székesfehérvári konventet utasította. A török terjeszkedése során, 1552-ben, Ali budai basa Zsáki, vagy Sághy András és Imre várkapitányoktól ellenállás nélkül foglalta el a várat, és mindössze 24 fõnyi õrséget helyzett el benne. Visszafoglalása 1593-ban történt meg, amikor Pálffi Miklós és Tiefenbach Kristóf a török által elhagyott várat is felszabadította. A Köprülü Ahmed aga vezette török sereg 1663-ban foglalta el Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokoktól, akik Érsekújvár elestének hírére a várat feladták.
Hollókõ várát Bécs felmentése után, 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török megszállás alól. I. Lipót király 1701-ben rendelte el a vár lerombolását, melyre csak 1711-ben került sor a szatmári békekötés után. Ezután már romként szerepel.