Teljesen egyet értek a felvezetéssel.A kétharmadát elvették és a maradék egyharmad nem becsüli a saját értékeit.Minden beszivárog és majmolunk mindent,ami nem a sajátunk.Leírnék egy velünk megesett történetet.
Férjemmel és egy zenész barátunkkal Kárpátalján jártunk,hogy összegyűjtsük a még fellelhető magyar táncokat,zenét,dalt.Egy koszos,lerobbant háznál összejöttek azok,akik még emlékeztek ezekre.A szegénységnek szaga volt,piszkos,ápolatlan emberek,akik csak tengődtek.Amikor egy pár fölállt táncolni a muzsikára,a többiek,akik ott nézték elszivárogtak...és kis idő múlva,ünneplőbe öltözve visszajöttek, megadva a módját!Roppant örültek és velük táncoltak,énekeltek.Ünnep lett számukra ez a hétköznap.Egy kis boldogság,amihez nem kellett semmi más,csak ennyi.Mert a lelkükben ők még érintetlenek.
|
